Már az utóbbi időben sikerült felednem az elmúlt év sérelmeit, legalábbis azt gondoltam. Persze újra és újra szembetalálom magam a vezetőség ronda, gusztustalan dolgaival.

Legutóbb a Jegyzővel történt elbánás című epizódot vetítették le a felháborodott emberek, akik a mai napig telefonon hívnak, személyesen megkeresnek, hogy elpanaszolják ügyes-bajos gondjaikat. Azért nekem, mert empátiás készségem van, nagy bennem a szociális érzés. Sokakkal ellentétben. Én nem nevezem őket köcsögnek, nem tudok róluk minden rosszat ( amit persze előtte kibeszéltem valakivel). Mert akik ezt a falut vezetik, sajnos mindezekkel a rossz tulajdonságokkal, viselkedésmódokkal rendelkeznek! És így vezetnek embereket.

Nem félek tőlük, s ezután méginkább kimondom, amit ki akarok mondani!

A Jegyzővel való bánásmód , ahogy a "felettese?" bánt vele- az egy három elemis buta birkapásztoréhoz hasonló. És ez a fiatal, kezdő és ezzel együtt még természetesen naiv, de nagyon okos fiatalember megtanulta falunkban a magyarok istenét! Mert egy igaz keresztény megmutatta, hogy kell mellette idegronccsá válni! És utána bekapkodni a szent ostyát!

Én igaz keresztény vagyok, és ezt tartom az egyetlen igaz hitnek. Azt az egyet nem tudom elfogadni, hogy egy ember, aki hétköznap nem igazán szereti a "pórnépet"(sőt lenézi őket), arrogáns , már rengeteg embernek okozott kellemetlenséget, fájdalmat, megaláztatást, az hétvégén vasárnap, mint egy áldott jó ember, elmegy, és szájába veszi az ostyát!!!

Sajnálom a jegyzőnket, mert igazi úriember volt. Mindenkit megtisztelt, mindenkivel egyformán beszélt, nem tett különbséget szegény és gazdag között. Elfogadta a kevésbé higiénikus ember kézfogását is, éppúgy, mint a falu előkelőiét. Mert Ő az embert nézte. És nem a rangját.

De a mi vezetőségünk csak azokat a családokat tartják elfogadhatónak és partnernek, akik  reprezentatívak, előkelőek(legalábbis annak hiszik magukat). Ha nagy a fény és a csillogás, akkor gazdagok, és akkor már társaságbeli. Nem gond, hogy ki az, honnan jött. Pénze van, és ez a lényeg!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

És a mai sérelmem: 1 héttel ezelőtt megbeszéltem az Óvónénikkel és néhány szülővel, hogy mi is összegyűjtük az aprópénzt, amit márc.31-től már nem használhatunk. Maradjon az itthon, és használja föl hasznos dologra az óvoda, a táncegyüttes azt az összegyült pénzt -márha mi kezdtük el, legyen a mi privilégiumunk, hogy kinek adjuk.

Mit ad Isten? Ma 18.40-kor fölkerült az iskola ugyanilyen jellegű plakátja, szórólapja is - az interneten a mi hirdetményünk fölé!!!! Hogy lássák a hierarchiát!

De a legjobban ez az ötletesség tetszett! Gyűjtsük össze az aprópénzt! Ezt igen!

Azt gondoltam, hogy ha eljövök a műv.házból, nem nagyon lesz ötlet! - meg mások is ezt mondták.

Dehogynem!!! Gyűjtsünk aprópénzt! Ala berzemariann módra. No meg aztán sorolhatnám a további jó ötleteket, megoldásokat, amiket a tarkozseg.hu-n láttam, de már azokkal nem is foglalkozom. Elötletlenedtem. Kiégtem.

Ez az alattomos emberi viselkedés háborít föl. "Más farkával a csalánt verni". De sajnálom, hogy leginkább csak ehhez értenek. De leginkább a falut sajnálom, hogy ilyen vezetőink vannak, akiknek személyes példamutatásukkal kellene az élen állniuk.

És állnak is. És mit csinálnak?

Ennyi embert ,amennyit ez a vezetés eltávolított már a közéletből, már számolni nem tudom. Pedig kedvenc mesterünk azt mondta, hogy ő mindenkivel tud együtt dolgozni.

Mégsem?